8.fejezet

Köszi a komikat!
Parancsoljatok,itt a 8.fejezet!
Puszi!


/Bella szemszöge/
Már elindultam volna,mikor visszarántott a csuklómnál fogva,szeme megtelt szerelemmel,miközben kimondta azt a néhány szót,amitől teljesen padlóra kerültem:
-Bella,azt hiszed elengedlek?100 évig szenvedtem azért,mert elhagytam életem szerelmét!-hitetlenkedve néztem rá.
Aztán egyszer csak az ajka ott volt az enyémen,mert szenvedélyesen megcsókolt.
Ezen először nagyon meglepődtem de viszonoztam a csókot.
Hihetetlenül jó volt újra csókolózni vele!
A keze lassan bejárta az egész testem,de aztán megállapodott a derekamon.
Átkulcsoltam a nyakát a karjaimmal,és közelebb húztam magamhoz.
Most végre nem kellett óvatoskodnia.
De mikor a keze betalált a felsőm alá,akkor jöttem rá,hogy ezzel megbántom Alec-et.
Átrepültem a rét túloldalára,egy döbbent Edwardot magam mögé hagyva.
-Edward,mégis mit képzelsz magadról?-kérdeztem tőle dühösen.Pedig csöppet sem voltam az,inkább nagyon is boldog.
-Az ex-pasik nem szerezhetik vissza az ex-csajukat?-nézett vissza ártatlanul.
Most én döbbentem meg:
-Te..te vissza akarsz engem kapni?
-Az igazság az Bella,hogy szeretlek.Jobban,mint régen.
És vissza akarlak kapni!
Rég nem dobogó szívem táncra perdült,de még mindig nem hittem neki.
-És mégis,mi a garancia arra,hogy nem hagysz el megint?
-Ez...-és újra megcsókolt,de most olyan lágyan,mint a selyem.
Visszacsókoltam,de aztán megint egyre követelőzőbb lett.
Bennem is feléledt a vágy iránta,de közben a fejemben egy kis hang folyamatosan azt sikította,hogy ÁLLJ!ÁLLJ!ÁLLJ!
De nem akartam megállni,és ezúttal az én kezem talált be a felsője alá.De ő nem akadályozott meg,mint kellett volna.A hajamba túrt,miközben ajkai a számról levándoroltak a torkomra.
És ekkor minden olyan gyorsan történt.
Valaki letépte rólam Edwardot.
Alec volt az.
Elkezdtek harcolni.Alec ugyan tapasztaltabb volt,de Edward előre tudta az összes lépését.
-Héhéhé,fiúk,elég legyen!-álltam közéjük.
-Ne avatkozz bele!Ez nem a te ügyed!-lökött félre Alec,és újból neki esett Edwardnak.
-Még hogy nem az én ügyem?!Akkor mégis minek estél neki Edwardnak?!-néztem rá dühösen.
-Azért mert/és figyeljétek,most jön a megdöbbentő fordulat!-a szerk./úgy kb 2 órája visszajöttek Cullenék a kastélyba.Mikor belenéztem Tanya szemébe,megtaláltam azt,akit életem végéig fogok szeretni.Tanya viszont szeret engem.Elmesélte,mennyi ideig tartott neki meghódítani Edwardot,de nem volt boldog.Látta rajta,hogy mást szeret.Azért akartalak megkeresni téged,mert ezt akartam neked elmondani.De mikor megláttam,hogy ezzel csókolózol-bökött a fejével Edward irányába-elöntötte a vörös köd az agyam.
-Na de Alec!Te és Tanya?Biztos,hogy nem Kate-t láttad meg,vagy Irinát?-kérdeztem félig viccelve,félig komolyan.
-Jajj,de vicces itt valaki!A lényeg az,hogy már nem szeretlek,csak mint a legjobb barátomat.Úgy látom,azzal már nem lesz gond,hogy összetöröm a szíved.-jegyezte meg a csókra utalva.
-Amint látod...na,folytatjátok a verekedést,vagy kibékültök?-kérdeztem az immár legjobb barátomat,és Edwardot.
-Te mit szólsz hozzá,agy kurkász?-kérdezte Alec Edwardtól.
-Én a béke mellett szavazok,de csak ha te is akarod!-válaszolt.
-Oké,akkor kibékültetek,minden heppy,meg minden.De Alec,mi lenne,ha lelépnél?Edwarddal néhány dolgot még meg kellene beszélnem...-néztem rá könyörögve.
-Rendben Bells.De ha bántani merészeled...-fenyegette meg Edet.
-Nyugi,ilyenre nem lesz példa!!-ígérte.
-Helyes!Viszlát,Bella!-nyomott Alec egy puszit az arcomra,és már elis viharzott.
Edward közben már át is ölelte a derekam hátulról,és a fülembe susogott:
-Most akkor szabad a pálya számomra?-kérdezte.
Megfordultam,és megcsókoltam.Mikor elváltak ajkaink,féloldalasan elmosolyodott:
-Ezt vehetem igennek?
-Annak hiszed,aminek akarod!-búgtam neki vissza,és újra megcsókoltam.
A csókunk egyre vadabb és követelőzőbb lett,de ezúttal én szakítottam meg:
-Ne itt!
-Rendben!Menjünk vissza a kastélyba!
Azzal elindultunk,hogy mindenkinek elmondjuk a jó hírt.


Ennyi lett a 8.fejezet!Remélem tetszett!